Videó: Ban de nanatsu no taizai (November 2024)
A tegnapi hír, hogy a kínai Tianhe-2 szuperszámítógép most a leggyorsabb a világon, nem olyan sokkoló. Végül is egy korábbi verzió volt a szuperszámítógép-lista tetején még 2010-ben.
Kicsit meglepőbb a Tianhe-2 (Tejút-2 néven is ismert) mögötti építészet. Az Intel új Xeon Phi architektúráján alapul, amely nagyszámú x86 magot egyetlen chipen egyesít; a szuperszámítógép ezeket a chipeket egyetlen architektúrába egyesíti. Ezt a rendszert nem várták még néhány évig telepíteni, ezért meglepődtem, amikor egy Xeon Phi-alapú rendszert láttam a lista tetején. A legérdekesebbnek találom itt a versenyt olyan rendszerekkel, amelyek elsősorban a GPU számításon alapulnak. Valójában az Nvidia CUDA GPU magjain alapuló rendszer, amely utoljára tetején volt a listán, most a második helyen van.
A világ leggyorsabb számítógépeinek Top500 listája általában évente kétszer jelenik meg: egyszer a Nemzetközi Szuperszámítógépes Konferenciával (ISC), amely jelenleg Németországban zajlik, és újra a Szuperszámítógép Konferencián (SC 13) ősszel.
A Tianhe-2, amely a Kínai Changsha Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetemen működik, több mint 33, 8 petaflopi teljesítményt (másodpercenként több mint 17 500 billió lebegőpontos műveletet mutat) és 54, 9 petaflops csúcsteljesítményét mutatja a LINPACK referenciaértéken. Ez megközelítőleg kétszer olyan gyors, mint az előző vezető, az USA Energiaügyi Minisztériumának Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumán (ORNL) alapuló Titan rendszer. A Tianhe-2 16 000 csomópontot tartalmaz, mindegyik két Intel Xeon E5-2692 (12 magos processzorral, az Ivy Bridge használatával) processzorral és három Xeon Phi processzorral összesen 3120 000 számítógépes magot tartalmaz. A Xeon magok a Xeon # 5-2600 család közelgő 12 magos változatán alapulnak, amely a 22 nm-es Ivy Bridge architektúrán alapul. A teljes rendszer 17, 8MW-t vesz igénybe, ami az 500 legjobban felsorolt top rendszer legnagyobb része, de mivel a teljesítményszám olyan magas, mégis meglehetősen energiahatékonynak tekintik. A leghatékonyabb szuperszámítógépek, a Green500 júniusi listája hamarosan megjelenik.
Az ORNL Titan rendszere, amely az előző listán volt, most a második helyen van. Ennek alapja egy 18 688 csomóponttal rendelkező Cray XK7 rendszer, amelyek mindegyike tartalmaz 16 magos AMD Opteron 6274-et és egy Nvidia Tesla K20x grafikus feldolgozó egység (GPU) gyorsítót. Ez a rendszer 17, 5 petaflopi tartós teljesítményt mutat (másodpercenként több mint 17 500 billió lebegőpontos művelet), és több mint 27 petaflops maximális teljesítményét mutatja a LINPACK benchmarkban. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium Sequoia rendszere, amely az IBM BlueGene / Q rendszerén és Power CPU-ján alapul, egy évvel ezelőtt a második lett a Top500 listán, de a harmadik helyre esett. A negyedik helyezett rendszer továbbra is a "K számítógép" a japán RIKEN Fejlett Számítástechnikai Intézetben, a Fujitsu SPARC64 processzorok alapján.
A négy legjobb rendszer négy nagyon különböző architektúrát mutat. A hagyományos nagy vasrendszerek, például az IBM BlueGene (Power) és a Fujitsu SPARC architektúráján alapuló rendszerek, továbbra is nagyon futnak, de a legtöbb figyelmet az Intel új Xeon Phi architektúrájára és az Nvidia CUDA architektúrájára fordítják. Időközben továbbra is vannak olyan történetek, hogy Kína azon dolgozik, hogy saját processzort hozzon létre a szuperszámítógép számára.
További részletekkel az Nvidia tegnap bejelentette, hogy a Stanfordi Egyetem kutatói GPU-kat használnak a világ legnagyobb mesterséges ideghálózatának létrehozására, amelynek célja az emberi agy tanulásának modellezése. Azt is kiderítette, hogy a CUDA eszközkészlete most támogatni fogja az ARM-alapú platformokat.
A szuperszámítógépes konferencia részeként az Intel bemutatta Xeon Phi koprocesszorcsaládjának új verzióit is, ideértve a 7100-at, amely 1, 23 GHz-es órajelű 61 maggal rendelkezik, 16 GB memóriakapacitást támogat, és több mint 1, 2TFlops kettős pontosságú teljesítményt; a Xeon Phi 3100 család 57 maggal, 1, 1 GHz frekvencián, 1TFlops kettős pontossággal; és egy új 5100D, amelyet úgy terveztek, hogy az aljzatok hozzákapcsolódhassanak egy mini-deszkához penge alakú tényezők felhasználásához. Az Intel szerint a következő generáció, a "Knights Landing" néven ismert és a közelgő 14 nm-es technológiai technológián alapul, és nem csak együttfuttatóként, hanem elsődleges processzorként fog működni, ily módon elkerülve az adatok áthelyezését a memória különböző halmazaiba. Ez integrálja a csomag memóriáját a teljesítmény gyorsítása érdekében.
Az Intel a hagyományos Xeon és a Xeon Phi processzorok kombinációját "neo-heterogén architektúrának" nevezi. A hardver architektúrának többféle számítási képességi osztálya van, amelyekhez egy közös programozási modell fér hozzá. A cég hangsúlyozza, hogy mivel az x86 egésze egyszerűsítheti a fejlesztést és az optimalizálást oly módon, hogy nehezebb legyen, ha a CPU és a GPU gyorsítók kombinációját használja. Az Nvidia és a GPU számítást más vállalkozások nem értenek egyet ezzel az értékeléssel.
Az Intel arról is beszélt, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát nemcsak olyan tradicionális célokra használják, mint például a kormányzati és katonai kutatások, valamint a csúcskategóriás kereskedelmi alkalmazások, például az olaj- és gázszimulációk, hanem az olyan alkalmazásokra, mint a nagy adatok. A cél az, hogy a szuperszámítógépet inkább mainstreamé tegyék.
A Top500 szuperszámítógépek teljes listáját itt tekintheti meg.
